Én miért nem ajánlom:
- A radiátoros rendszer konvekciós a padlófűtés sugárzó felületfűtés
- Más a működési hőmérsékletük, a radiátoros rendszer egy magas hőmérsékleten működő rendszer a felületfűtések alacsony hőmérsékleten működő rendszerek,
- A padlófűtés sokak szerint lebegtetheti a port valamilyen magasságban, a radiátoros rendszer pedig a levegő mozgatásával fűt (konvekció) ami azt eredményezi, hogy a padlófűtés állttal egy kis magasságban lebegő port a radiátor felkavarja és az egész helyiség belmagasságában jelene lesz.
- Más a működési elvük,
- Más a működési időtartamuk
- Más az élettartamuk,
- A vezérlésük megoldható, de sokkal bonyolultabb és költségesebb mintha felület fűtéssel(fal vagy mennyezet) lenne kombinálva a padlófűtés
- A radiátoros rendszer magas hőmérséklete miatt hatásfok romlásunk lesz az egész rendszeren,
Szerintem érdemes azon is elgondolkozni, azoknak akik azzal érvelnek, hogy nem szeretnék a külső teret fűteni ezért nem raknák a fűtést a belső vakolatba, hogy a radiátor miként is működik.
Van egy sokkal melegebb felület (a radiátor) a külső falamtól 1-2 cm re. Ami sokkal jobban átmelegíti a falat (magasabb hőmérsékletre mint ha a vakolatban lenne a fűtés)
Másik gond, hogy a falszerkezet hőszigeteltsége a felületfűtésnél általában sokkal jobb mint a radiátoros rendszer esetében. Azért hogy a „meleg ne kifele menjen”!
Illetve azt se felejtsük el, hogy igaz, hogy a felületfűtés nagyobb felületen van, de a radiátor hőfüggönnyel dolgozik, ezért a sokkal rosszabb hőszigeteltségű ablakok alá szokták elhelyezni. Ami megint energia illetve hatásfok romláshoz vezet.
A radiátoros rendszer a konvekciós hőáramlás miatt a kialakuló hőmérséklet a mennyezeten sokkal nagyobb mint felületfűtés esetén, ami ismételt hőveszteséget jelent!
Radiátoros rendszer esetén a filtrációs hőveszteség, amennyiben nincs beépíttet hővisszanyerős szellőztető rendszer szintén nagy hőveszteséget jelent. Szellőztető rendszer esetén a levegő entalpiájának nagy része természetesen visszanyerhető!
