Rengeteg olyan dologba futottam bele pl. fórumokon hogy az erőszakos névtelen nevüket persze nem vállaló szakértők olyan szinten osztják a butaságot, hogy az már-már egyenesen meggyőző! És mi több éerdemes olvasni őket!
És persze ha valamiben nem értesz velük egyet, akkor mind összefogva szórják rád a szidalmaikat! Csak az van amit ők kitaláltak teljes hozzá nem értésükben! És kik keresik fel ezeket az oldalakat?Aki vagy segíteni akarnak mint pl. én. Itt meg kell mondani azt, hogy akik ezeken az oldalakon mozognak azoknak többnyire nem lehet és nem is érdemes segíteni! Próbáltam, és próbálni is fogok, sok esetben reménytelen!
A legnagyobb baj, hogy olyan érdeklődőket is félre vezetnek akik információ éjségüket a fórumokon is próbálják enyhíteni!
Pont ma történt velem meg, hogy az egyik építtető tulajdonos házába betévedt a szomszéd szakértő építtető. Ahogy én sejtem olyan féle akit minden érdekel és szedi össze az információkat mindenhonnan. Mint általában aki nem az építőiparban dolgozik és házat szeretne építeni vagy már el is kezdte építeni és azért mélyedt bele jobban az építőipari nagy forgatagba.
Ezzel persze nem is lenne gond, nincs semmi baj azzal, ha egy nem fűtéssel foglalkozó építtető érdeklődik! A gond azzal kezdődött, hogy a szomszédban hasonló épületgépészeti kialakítást készítő, ténylegesen épületgépészetből élő kollega kicsit másként gondol egy két dolgot mint ahogy az a tankönyvekben van leírva.
Lehet, hogy ez a téma kicsit száraz annak aki nem szerelő, próbálom kicsit könnyebbé tenni!
Amin felakadt a kollega az a szivattyú méretezése! Sajnos nem egyezett a véleményünk! És ő ennek hangot is adott! Erről szeretnék pár szót most írni!
Kicsit már tájékozódott mert tudta, hogy a szivattyúkon az egyik érték a szivattyúk emelőmagassága! A gond ott kezdődött, hogy ezzel az igen fontos információ birtokában már egyből akkora előnybe érezte magát mindenkivel szemben, hogy egyenesen mindentudó lett!
Kár hogy nem figyelt tovább az előadáson, vagy a tanórán ahol erre a tényleg fontos információra szert tett!
Ha figyelt volna akkor tudná azt, hogy a szivattyú emelőmagassága nem azt jelenti, hogy ha pl. egy szivattyún hogy UPS 25-60 ahol a 60 érték a szivattyú emelőmagassága deciméterben, hogy a szivattyú csak 5 méterig tudja elszállítani a fűtővizet. Vagy 5 méter magasra esetleg 6 méter magasra. Esetünkben ezzel érvelt a szakértőnek is mondott szerelő cimbi. Bizony elrontottam, ha egy ilyen szivattyút illesztek a rendszerbe, mert ide egy olyan kell ami legalább 12 méter magasra felviszi a fűtővizet, tehát legalább ennyi legyen az emelőmagassága! Persze mivel ő nagyon ért hozzá ezért már mivel én annyira nem értek hozzá, hogy ez már botrányos! Segít annyiban, hogy megcsinálja a munkát helyettem.
Persze ezt a tulajdonos dönti el! De szaki barátunk annyira meggyőző volt, hogy a tulajdonossal hosszan beszéltem arról mi is a valóság, és nem éreztem azt, hogy már 100 % vakon megbízna bennem!
Késő este, még a következő levelet a biztonság kedvéért elküldtem!
Szia ………..!
Valahogy tudtam belenyugodni és megszületett a lenti levél!
Nem magam akarom fényezni a szivattyúméretezéssel kapcsolatban, de nem szeretném, ha egy picit is úgy éreznéd, hogy a kollega aki szeret pályázni annyira nagyon a helyzet magaslatán van! Olyannyira, hogy még a szakmunkásképzőben sem figyelt az órán! De még érzéke sem sok van rá!
Szeretném, ha ez a levél köztünk maradna! Semmi esetre sem szeretném az észt osztani olyan kollegáknak akik ezen a tevékenységből élnek, pályáznak, osztják az észt! És nem győzöm hangsúlyozni, hogy ez a levél kizárólag neked szól!
Hogyan is méretezzünk a szivattyúkat? Hogy van az, hogy neked nem kell, a szomszéd zseninek meg igen! Van e különbség cirkulációs, keringető és nyomó szivattyú között! Hogy lehet az, hogy ha egy csövet megszívsz és a cső vége lentebb van mint a víz illetve a tartály akkor a tartályból kifolyik a víz? Az emelőmagasság annyira mást jelent, a keringető szivattyú esetén, hogy ha ezzel vigéckedik a pályázó „kollega” az az ő szegénységi bizonyítéka! De hogy te is megértsd! Internetről leszedtem pár dolgot! Ezt a szegény szakértő kollega is megtehetné persze … de már annyi rendszert csinált, hogy neki nincs is rá szüksége … ami nem is baj!
Kiemeltem a lényeget! És mivel nem én találtam fel a fizikát, ellentétben a szomszéd zsenivel aki viszont igen! … egy egyetemi professzor jegyzetéből illesztettem be egy kis részt! Persze egy ilyen tanár mérnök professzor (aki a mérnököket képzi) nem lehet olyan magas szinten mint a szomszéd szerelő, de a józan paraszti ész amihez nem sok kell az is azt mondja hogy a víz ami felmegy az vissza is jön és akkor az ami fel megy és ugye vissza is jön az lehet, hogy nyomja azt ami még lent van. Ezt egy jegyzettel támasztanám alá! A lényeget kiemelem!
A legfontosabb rész ez lenne:
Veszteségek meghatározása
A központi fűtési rendszerekben nincs kifolyási veszteség, hiszen a cső végén nem kell kilépnie a fűtőközegnek a csőből. Itt nincs geodetikus veszteség sem, mert amennyit az egyik oldalon felfelé megy a fűtőközeg, ugyanannyit jön lefelé a másik oldalon. Ezekből következően fűtési rendszerekben csak alaki- és súrlódási veszteséggel kell számolni.
A központi fűtési rendszerekben nincs kifolyási veszteség, hiszen a cső végén nem kell kilépnie a fűtőközegnek a csőből. Itt nincs geodetikus veszteség sem, mert amennyit az egyik oldalon felfelé megy a fűtőközeg, ugyanannyit jön lefelé a másik oldalon. Ezekből következően fűtési rendszerekben csak alaki- és súrlódási veszteséggel kell számolni.
Központi fűtés tervezése
A központi fűtés tervezésénél is abból kell kiindulni, hogy mekkora a rendelkezésre álló nyomás és mennyi fűtővizet kell szállítani az egyes szakaszokon.
Tömegáram meghatározása majd a veszteségek meghatározása!
A központi fűtés tervezésénél is abból kell kiindulni, hogy mekkora a rendelkezésre álló nyomás és mennyi fűtővizet kell szállítani az egyes szakaszokon.
Tömegáram meghatározása majd a veszteségek meghatározása!
Nem győzöm hangsúlyozni!
A központi fűtési rendszerekben nincs kifolyási veszteség, hiszen a cső végén nem kell kilépnie a fűtőközegnek a csőből. Itt nincs geodetikus veszteség sem, mert amennyit az egyik oldalon felfelé megy a fűtőközeg, ugyanannyit jön lefelé a másik oldalon. Ezekből következően fűtési rendszerekben csak alaki- és súrlódási veszteséggel kell számolni.
Akkor most a föld lapos vagy …
