Csőátmérő falfűtés esetén?

Sok rendszer csőtípus és csőméret van a piacon! Most nem csak az árak alapján döntsünk nézzük meg műszaki paraméterek szerint! Többféle készülő falfűtéseket hasonlítom össze főleg az választott átmérők szerint!

Több csőátmérő rengeteg rendszer ... kinek mi tetszik, vagy esetleg van értelme elgondolkodni azon, hogy mit mért és hova!

Rengeteg házilag készülő falfűtés van, amivel semmi gond nincs! Válság van mindenki ott takarít meg ahol tud! Ha valaki meg tudja csinálni akkor miért ne! Természetesen ennek neki lehet ösztönösen is kezdeni és neki lehet úgy, hogy esetleg gépészeti segítség is van a háttérben. Én rengeteg családi ház önerős kivitelezésén segítkeztem, mint műszaki vezető!

De bele lehet kezdeni természetesen ösztönből is! Esetleg egy kis internetes továbbképzésen stb. Ez mondjuk nem javasolt. De ez egy másik cikk lesz!

 

Tehát csőátmérők!

 

Aki saját maga készíti a csőregiszterét az szokta választani a nagyobb átmérőket! Minta régi tankönyvekben a padlófűtés a falra szerelve. 20 de a leginkább jellemző a 16 csővezeték. Többnyire többrétegű un. alumínium betétes csővel.

 

Lehet 100 - 120 méter hosszan 10-12 m2 készíteni nincs szükség kisebb regiszterekre, olcsó a rendszer kivitelezése. Láttam olyat ahol fém rögzítő szalaggal lett a cső a falra felfüggesztve.

 

Hosszasan írogathatnám a hátrányát ennek a csőátmérőnek illetve a kivitelezési megoldásai és azok gondjait, de akkor soha nem jutunk tovább, inkább ez is egy másik cikk lesz. Én ezt a kivitelezési csőátmérőt nem szeretm használni, igaz nagyon olcsó, de rengeteg gond lehet vele.

 

Azért egy két a legjellemzőbb probléma ennél a rendszernél:


Legelső probléma a vastag vakolat kérdése egyrészt anyagi oldalról másrészt a vakolat tartás oldaláról.
Ezért általában speciális vakolatra van szükség. A hőmozgás nagyobb vastagságot nagyobb tömeget érint, figyelni kell arra ezért, milyen hálószerkezetet építünk be a vakolatba, és hogy készítjük el ezt a vakolat réteget.

További probléma a levegő elvezetése a légtelenítés a vastag csővezetékben. Figyelni kell a csőfektetésnél, hogy a levegő el tudjon jutni a légtelenítő pontokig.

A hosszú csőhossz miatt 80-100-120 fm esetében az első „része" a fűtésnek jóval melegebb lesz, mint a már jelentős hőveszteséggel küzdő „hátsó rész".

 Megoldás lehet a padlófűtésnél ismert és bevált csigavonalas fektetési módszer. De ekkor jön a légtelenítési és a nyílászárók miatti „érdekes" tekerési megoldások problémája. Egyébként ilyen csigavonalas tekerési módszerrel, csak egyszer találkoztam.

A következő átmérő a 14 cső. Szintén úgy tekerhető le mint a 16 cső annyival jobb, hogy a kisebb átmérő miatt könnyebb a tekerés vékonyabb a vakolat és talán kevesebb gondunk lesz a levegővel! Árában kb. ugyanaz mint a 16 társa.

 

10 átmérőjű csővezeték

 

A legtöbbet használt csővezeték. Én is ebből készítettem a legtöbbet. A rendszerek nagytöbbsége 10 mm es. Nem véletlenül!egy regiszter hossza 30 fm 12 és 6 osztással szerelhető egy regiszter 2-3 m2 feleletre készül egy körben 3-4 regiszterkör lehet összesen 10-12 m2

 

8 átmérőjű csővezeték

 

Nem annyira gyakran használt átmérő.

 

egy regiszter hossza 15-20 fm egy regiszter 1,2-1,5 m2 felületre elég 8 regiszter köthető egy körre ami megközelítőleg 10-12 m2

 

6 mm csőátmérő

Ez az átmérő mindenkinek a legelterjedtebb rendszer juttatja eszébe! Én is rengeteget szereltem ebből az átmérőből!

 

17 db 13 fm regiszter kerülhet 1 körbe ami így 10-12 m2 lesz

 

4 mm csőátmérő

 

Nagyon kicsinek tűnő átmérő! Egy két rendszer rendelkezik ilyen un. fűtő szőnyeggel! A kötései csak polifúziósak lehetnek. A kis átmérő vékony vakolatot is elérhetővé tesz. A kész regiszterek 10-12 m2 fedhetnek le 1 körben.

 

Persze az sem jó, ha a cső túl vékony! Gondolnunk kell az átmérő miatt megnövő szivattyúzási munkára, meg ott is van gerinccső amit el kell tudnunk fedni.

Előnyei:

- nagy felület-alacsony hőfok lehetőséget ad számunkra egyedülálló módon az alacsony előremenő hőmérséklet, vagyis a megújuló energia források kiaknázására,
- konvekciós fűtésnek a helyiség levegőjének 2-3 ºC-kal magasabbnak kell lenni, hogy ugyanolyan hőérzetünk legyen mint felületfűtés esetén,
- konvekciós fűtésnél a légrétegződés a fajsúlykülönbség miatt a 4-5 ºC-ot is elérhet, ez azt is jelenti, hogy egy nagy légréteget hiába fűtűnk, magasabb hőmérsékletre.

Amennyiben felületfűtést alkalmazunk ez a túlfűtés nem jelentkezik és egyből megtakarítunk 15-20 % energiát.
Ez a megtakarítás jelentkezik hűtés esetén is, a 7 ºC-os „ökölszabályként" alkalmazott klímalépcsőt ugyanolyan hőérzet mellett 3-4 ºC-ra lehet csökkenteni, és további energia megtakarítást nyerni, a hőérzetről nem is beszélve, ugyanis a helyiség páratartalma a hűtés miatt nem változik.

Lényeges szempont, hogy a felületfűtések a legjobban párosíthatóak az alternatív energiaforrásokkal is. Itt gondolok a vegyestüzelésre is, szalma, pellet, elgázosítók stb.

Egy forgalmazó a falfűtéssel kapcsolatban egy szórólapon a következőket írta: „ A falfűtés dekoratív, mert nem látszik." Persze nem lehet valami szép, illetve tetsző (dekoratív: díszítő, díszítésre szolgáló, mutatós, tetszetős, előnyős külsejű), ami nem látszik. De mennyire dekoratív egy radiátor, egy befúvó vagy egy elszívó anemosztát. Vajon a klímákat miért csak akkor üzemeltetjük, ha nem vagyunk a helyiségben?