Pellefűtés
Hazánk kies vidéki táján ma is népszerű a szilárdtüzelés. Ennek az az oka. Hogy az ember ott fog meg egy kis pénzt, ahol tud; a családi házban képződött (nem műanyag!) szemetet, papírt, fát pedig el lehet tüzelni. Csakhogy a szilárdtüzelésű kazán nem egy modern dolog, rossz a hatásfoka, fűtési rendszerben csak nyitott tágulási tartállyal lehet használni, no és folyton meg kell rakni tüzelővel, ami munka. Sokkal modernebb a faelgázosító kazán, aminél viszont még mindig jelentkezik az utolsó probléma. A cellulózalapú tüzelőanyagok automatikus elégetésének - ha jobban belegondolunk - egy nagy akadálya van: azok mérete és alakja, változatos formája. Miután élelmes emberek kitalálták a pelletet, ami nyúltáp méretű és formájú, lehetővé vált az automatikus adagolás, amikor csak „időnként" kell feltölteni a tartályt, és az a beállított teljesítmény-igények és a szabályozásnak megfelelően elégeti azt. Az ötlet megszületése után először természetesen külföldön indult meg a pelletüzelésű, zárt tágulási tartályos kazánok gyártása, de ma már hazánkban is készítenek ilyen készülékeket (jellemző, hagy nagyrészt exportra).Használatuk kényelmes, a pellettől függően 15-30%-kal olcsóbb a gázkazánokénál. És nem mellékesen megújuló energiát vesz igénybe. Kézi üzemmódban - amikor kedvünk tartja és időnk engedi, átkapcsolhatunk - fával, háztartási (szerves) hulladékkal is tüzelhetünk, ami ugyan kisebb hatásfokot garantál, de mivel a tüzelő ingyen van, érdemes kihasználni.
De mit is jelent a „kényelmes használat" szóösszetétel a pelletüzelés esetén?Ez fontos kérdés, hiszen anyagilag rosszabbul eleresztett honfitársaink nem biztos, hogy megveszik a nem olcsó (bár nem is drága) készülékeket, a tehetősebbeknek viszont fontos a kényelmük. Egy 40 kW-os, családi házas méretű készülék adatlapján az olvasható, hogy pelletfogyasztása kb. 12 kg/h, ami egy szabványos tartály mellett kéthetenkénti, havonkénti feltöltést jelent. 0,16 kg/h hamuképződéssel lehet számolni (mindenki kiszámíthatja, hogy egy kg pelletből mennyi hamu lesz), a hamuteret hetente ajánlatos tisztítani. Belső tisztítás 2-3 havonta esedékes, míg a pelletégő karbantartása évente 3-4 alkalommal. Hogy ez nagy vagy kicsi időráfordítás, azt mindenki döntse el maga!Véleményünk szerint közintézményeknél bőven belefér, magánemberek pedig szintén fordíthatnak ennyi időt az üzemeltetésre.
Mi is az a pellet?
Eddig csak arról írtunk, hogy miért lehet jó a pellefűtés, illetve milyen gátak állhatják útját az alkalmazásnak. De mi is valójában a pellet?
A pellet nyúltáp formájú és méretű, pici „energiahenger". Alapanyagául mindenféle celluloz-alapú növényi hulladék szolgálhat. Készülhet például puha- vagy keményfaforgásból, fűrészporból, szalmából vagy akár fűből!Azért minősül megújuló energiaforrásnál, mert elégetéskor csak annyi CO2 szabadul föl, amennyit a növényi növekedése során megkötött.
Az alapanyagot ledarálják, és kötőanyag nélkül tömörítik. Ideális fűtőanyag azért is, mert az egyébként kárba vesző, hulladéknak minősülő anyagokat hasznosítja. Egyébként ugyanennyi módon nagyobb darabokat, brikettet is elő lehet állítani. A brikettet méretétől függően kandallóban vagy szilárdtüzelésű kályhában lehet elégetni.Természetesen a pellet fűtőértéke függ annak víztartalmától, illetve feldolgozásának módjától, alapanyagától. Ma már -hiába, hogy kevesen ismerik a pelletet - többféle külföldi és hazai pelleféleségből válogathatunk. Ezek egyikén, egy igazi magyar találmányon keresztül mutatjuk be a pellet tulajdonságait.
Az 1990-es évek elején elkezdték az ipari hasznosításra alkalmas fűfélék nemesítését. A cél kitűzés az volt, hogy egy nagy szárazanyag-tömeget, abban jó minőségű nyerscellulózt termő, többféle célú ipari hasznosításra alkalmas növényt nemesítsenek.A többéves kutatás eredménye pedig a következő lett:
Egyes energiafű fűtőértéke illetve egységnyi energiaköltsége megközelíti, illetve meghaladja a nyár, a fűz, az akác, és a hazai barnaszenek hasonló értékeit.
Hosszú élettartamú, egy helyen 10-15 évig is termeszthető, a növényi betegségekkel szemben ellenálló. Természetességének nagy előnye pl. az energiaerdőkkel szemben, hogy újrahasznosítása évente történik. Többféle mezőgazdasági pozitívuma mellett környezetvédelmi jelentősége is van, amennyiben meddőhányók, zagyterek rekultivációja is megoldható vele, illetve a szálló por csökkentésére is alkalmas.Az energiafű energetikai tulajdonságairól szólva elmondható: amellett, hogy szárazanyag-hozama meghaladja a hagyományos fafajok hozamát és fűtőértéke is kiváló, kéntartama (0,12%) mindössze a szén kéntartamának a fele, így eltüzelése esetén az SO2-kibocsátás mértéke is minimális. A szén 12-15%-os hamutartalmával szemben kis mennyiségű (4,2%) hamut tartalmaz, melyet káliumtartalma miatt talajerő-visszapotlásnál jól lehet hasznosítani.
Az energiafűből nemcsak a bála vagy a pellet elégetése útján nyerhető energia, hanem pirolízis-, illetve biogáz-előállítással is. A pirolízisnél hevítéskor szabadul fel gáz, míg a biogáz a biomassza anaerob (oxigén jelenléte nélküli) bomlásával, biológiai folyamatok eredményeképp keletkezik.
