Konvekciós radiátoros fűtés:
A lényege az, hogy a fajsúlykülönbség elvén konvertáló levegő a radiátor felületével érintkezve felmelegíti a helyiség levegőjét és meleg van. Vagyis meleg levegő van! Ugyanis a meleg levegő még kevés a meleghez, de tegyük fel azt, hogy meleg van. Azonban az be kell látnunk, hogy a meleg levegő felmelegíti a helyiségben lévő tárgyakat és bútorokat. De ha a cirkuláló levegő felmelegíti a kedvenc kanapénkat, és a radiátor is felmelegíti a levegőt, akkor be kell látnunk azt, hogy a falakat is átmelegíti a meleg levegő!!! Csak nem olyan gyorsan mint a falfűtés, de ugyanúgy átmelegíti. Vagy akkor minek a drága homlokzati és egyéb épületszerkezeti szigetelés?
Gondoljuk bele magunkat egy fagyos reggelen az autónkba!
Amennyiben hideg a karosszéria, még akkor is ha a légfűtésünk már működik és fel is melegíti a kocsink levegőjét, fázunk az autóban. Csak akkor érezzük jól magunkat, ha a karosszéria, az ülések stb. is átmelegedtek. Ennek az átmelegedésnek a meggyorsítására találták ki az ülésfűtéseket, ami tulajdonképpen a házunk esetében a falfűtés.
Jobb ha a falat melegítjük???
Így vagy úgy átmelegítjük a falat! És jön a kérdés: de itt mégiscsak majdnem ötvenfokos a fal csak jobban melegít kifele mint egyébként! Hát ha a szomszédon múlna így is lenne! De a meleg ismeri a fizikát és nem a vastag szigetelt falszerkezeten fog átmenni, hanem a vékony (néhol 3-5 mm) vakolaton!
De ha továbbra is köti az ebet a karóhoz, akkor rakjuk a fűtésünket a belső (válasz) falakra, aminek persze ellene vagyok ugyanis a lehűlő felületre célszerű felszerelni falfűtésünket a már sokszor említett okok miatt. Nem állítom, hogy nem megy ki több meleg a falon mint más fűtések esetén, de az érték csak számítható!
Mint pl. nyilvánvaló, hogy behajlik egy többsávos közúti híd akkor, ha rászáll egy légy? De kérdés az, hogy ez ok-e arra, hogy ezért ne építsünk hidat?
