Mit lehet ilyenkor tenni?
Valamilyen kiegészítő fűtést kell alkalmazni, és máris kézenfekvő megoldásnak tűnik a radiátoros fűtés alkalmazása.
Hogy is működik valójában a radiátoros fűtés?
A konvekciós radiátoros fűtés:
A lényege az, hogy a fajsúlykülönbség elvén konvertáló levegő a radiátor felületével érintkezve felmelegíti a helyiség levegőjét és meleg van. Vagyis meleg levegő van! Ugyanis a meleg levegő még kevés a meleghez, de tegyük fel azt, hogy meleg van. Azonban az be kell látnunk, hogy a meleg levegő felmelegíti a helyiségben lévő tárgyakat és bútorokat. De ha a cirkuláló levegő felmelegíti a kedvenc kanapénkat, és a radiátor is felmelegíti a levegőt, akkor be kell látnunk azt, hogy a falakat is átmelegíti a meleg levegő!!! Csak nem olyan gyorsan mint a falfűtés, de ugyanúgy átmelegíti. Vagy akkor minek a drága homlokzati és egyéb épületszerkezeti szigetelés?
És akkor jön a szomszéd!
Mivel már ő komoly szaktekintélynek örvend ezért jogosan javasolja azt, hogy a padlófűtést egészítsék ki radiátoros (konvekciós fűtéssel).
Ez nagyon jó ötlet! De ha kicsit jobban megvizsgáljuk az esetet rájövünk néhány alapvető problémára.
Egyik alapvető probléma az, hogy ha a padlófűtésünk melegít akkor állandóan lebegteti a port kb. 50 cm magasan.
Ezért egyáltalán nem biztos, hogy jó ha ekkor beindítjuk hozzá a konvekciós radiátoros fűtésünket aminek az alapelve az ugyebár, hogy a levegő cirkuláltatásával (konvektálásával) melegíti fel a helyiség levegőjét majd a környezetét is (külső falakat!)
Hatalmas baklövést követünk akkor el ha a kettőt ötvözzük! Ugye nyilvánvaló miért? Az egész légtér teljes területén tele lesz minden lebegő porral. És meg vagyunk arról győzve (szomszéd) és győződve, hogy jót tettünk!
Ekkor mi lehet a megoldás? Zavarjuk el a szomszédot? Ez is egy megfontolandó dolog! Azonban az is elég lehet, ha nem hiszünk el neki mindent!
A megoldás az, hogy a padlót csak temperálásra használjuk (t padló kisebb mint t levegő legalább 3 °C) és a fő fűtésünk marad a radiátoros, konvekciós fűtés.
