Ilyenkor mindig jön az okos beszólás ami arról szol, hogy azért mondom ezt, mert hőszivattyúkkal foglalkozom. Ez részben igaz! Mert igen hőszivattyúkkal foglalkozom, de szerintem egyike vagyok azoknak akik még a klasszikus szakmunkás képzőben szereztek bizonyítványt gáz vezeték és készülékszerelésből. Amennyiben szeretnék bármikor szerelhetnék gázrendszert mint ahogy azt sokáig tettem vagy szerelhetek gázkészüléket ahogy ezt sokszor teszem is. Vagyis van rálátásom szerelői szemszögből a régi és a jelenlegi gázkészülékekről is, minthogy a hőszivattyús rendszerekről is igyekszem minél többet tudni.
Még itt vannak a direkt elektromos rendszerek is amiket nem szabad kihagyni a felsorolásból hiszen szinte minden egyes projekt esetében felmerülő kérdés, hogy nem e esetleg az lenne a jó. Legyen ez fűtőfilm ami intelligens vagy nem sokféle sugárzó panel vagy elem vagy egyszerű fűtőszálas elektromos kazán esetleg ion kazán stb. Ebben a felsorolásban nem az un. elektroszmogot szeretném felhozni, hogy ezért ne. Az eletroszmoggal más cikkekben fogok részletesebben foglalkozni.
A cikksorozatban azt szeretném, hogy egyszerű tényekkel hasonlítsuk össze a rendszereket!
Mennyibe kerül?
Mennyi a várható bekerülési költség és mennyi lehet a működési költség! Amennyire ez összehasonlítható. Miért írom ezt? Azért mert ilyenkor jön a jó öreg fizika, mértékegységek, átváltások számítások.
A hőszivattyú felvett teljesítménye elektromos áram ezért kW minthogy a direkt elektromos fűtéseké is viszont a gáz kJ/m3 de ha egy nagyon régi energia hordozót is össze szeretnék hasonlítani a kemény fa teljesítménye kJ/kg itt az is számít milyen fa, mekkora a nedvességtartalma stb
Ezért is nehézkes az összehasonlítás! De nem lehetettelen!
Milyen fűtést válasszak? I. rész Bevezető
Egyre népszerűbb a hőszivattyús rendszerek az új építésű épületek esetében. Igazából én nem nagyon értem azokat akik jelenleg mást szerelnek be és nem hőszivattyút.