Nézzük sorban a kérdéseket!
Hogyan számoljuk ki mekkora kazán kell?
Le kell méretezni hő technikailag az épületet. Pontosan ki lehet számolni mennyi energia megy ki a szigetelt falakon, az ablakokon, a padlón, a mennyezeten. Majd meg lehet határozni a szellőztetés során beengedett friss ám hideg levegő felmelegítéséhez szükséges energia mennyiséget. Ez a két energia mennyiség adja ki a hőigényt a hő szükségletet. Ha a nyári meleget szeretnénk visszaszorítani akkor ugyanígy ki lehet számolni a nyári hőterhelést.
Mekkora kazán kell? Tegyük fel, hogy 10 kW a hőigény akkor gázkazánból nagyobbat választunk, mert ilyen kisméretű nem is nagyon van. 12-15 kW teljesítményt, ha kondenzációs akkor esetleg még nagyobbat 18-24 kW.
A hőszivattyúk esetében inkább egy kicsit kisebbet választunk attól is függ, hogy a méretezést végző mennyi tartalékot „számolt” bele a méretezésbe. Lehet 9 kW vagy akár 7-8 kW is. Inkább kisebbet választunk és amikor a mértékadó külső hőmérséklet van akkor valami kiegészítő fűtést alkalmazunk. Pl. fűtőbetétet.
Ritkán fordul elő – 10 fok alatti hőmérséklet és ha elő is fordul akkor nem tart hetekig és egy kisebb teljesítményű hőszivattyú kedvezőbb bekerülési költséggel bír, valamint a működtetése is hatékonyabb ha ki van élezve a teljesítménye.
Vegyes tüzelésű kazán teljesen más! Szakaszosan fűtünk és nem tudjuk megmondani milyen vizes fával és mekkora teljesítményű fával fűtünk. 10 kW hőigény esetén 30 vagy inkább 40 kW kazánt választunk.
Milyen osztó legyen és hány körös?
Mindenképp olyan osztó kell ami állítómotor fogadására alkalmas és térfogat áramlásmérővel rendelkezik. Az osztók nagyrésze már ilyen.
Hány körös?
Az már méretezés kérdése. Általában a térfogat áram miatt 8 körös osztónál nagyobbat nem tervezünk be. 9 körös osztót már megosszuk 5 és 4 körös osztókra. Két osztó esetén már hidraulikus kiegyenlített osztót alkalmazunk. Másik szempont a vezérlés előkészítése.
Padlófűtés esetén 100 m2 már 10-12 kő ami legalább 2 termosztát vagy inkább 3. Ilyenkor a szektor vagy zóna szabályozást használva, ez olcsóbb és egyszerűbb megoldás, 2-3 osztót használunk. 12 kör mondjuk 3 db 4 körös osztó. A kiegyenlített osztóra rászerelünk 3 db motoros szelepet és azokat kapcsoltatjuk a vezérléssel a hőigénynek megfelelően.
Vegyes tüzelés esetén de egyéb esetben is ki kell alakítani egy kis gépészeti központot. Ahova a tágulás és nyomásbiztosításon túl bekerül a kiegyenlített osztó a motoros szelepekkel, vegyes tüzelés esetén egy keverő egység ami sokféle lehet a legegyszerűbb a háromjáratú szelep. És a gépészetnek megfelelő mennyiségű keringető szivattyú. A szivattyú méretezése egy külön téma és egy nagyobb téma. Ha nincs más és nem tudnak méretezni akkor egy nagyobb méretű elektronikus szivattyút lehet alkalmazni ami magától beáll a megfelelő teljesítményre.
