Rossz a hatásfok alacsony külső levegő hőmérsékleten = magas fűtési költségek!
A legtöbbet hangoztatott ellenérv a levegős hőszivattyúkkal kapcsolatban, hogy alacsony külső hőmérséklet mellett rossz a hatásfokuk.
Ezt a mondatot igen sokszor hallom! Féligazság. A mondattal egyetértek, de további magyarázat is szükséges, mégpedig arról, hogy mit tekintünk alacsony hőmérsékletnek, és hogy mit tekintünk rossz hatásfoknak. E magyarázat nélkül a kijelentés homályos, és minél jobban elemezzük a hátterét, annál jobban gyengül ereje!
Kezdjük azzal a ténnyel, hogy a levegő-víz hőszivattyúk COP-értéke -7 °C külső hőmérséklet esetén 2,3-2,6 értéket vesz fel. Miért tekintjük ezt rossznak? Ha 1 kWh földgáz ára 14 Ft (például kondenzációs kazánnal), és 1 kWh villamos áram ára 28 Ft ( például „H” áramtarifával), akkor 28/14 = 2, azaz COP > 2 esetben olcsóbban fűtök a hőszivattyúmmal, mint a kondenzációs kazánommal. -7 °C esetében még ez a helyzet, e hőmérséklet fölött még inkább, ahogy a COP javul. A következő adat, amit vizsgálnunk kell, hogy hány olyan nap van egy évben adott településen, amikor -7 °C alatti középhőmérséklet uralkodik? Ennek megválaszolásához elő kell venni a hőfok-gyakorisági görbét, és rögtön látjuk, hogy például Miskolc esetében összesen 8!
