Lehetőségek:
- Vegyes tüzelésű rendszer
Gázrendszer:
- Hagyományos gázkazán (nyílt vagy zárt égésterű rendszerek)
- Kondenzációs gázkazán (zárt égésterű rendszerek magas hatásfokkal)
- Gázmotoros rendszerek (összetett rendszerek ahol a gázt egy belsőégésű motor működtetéséhez használják amivel hőt és a forgó mozgással áramot termelnek amiket tovább hasznosítanak, nem túl gyakori rendszerek az bekerülési költségeik miatt, főleg nagyobb rendszerek ellátására alkalmasak
Elektromos rendszerek (nagyon sokféle lehetőség csoport és lehetőség van én kiemelnék ezek közül pár eljárást)
- Ellenállás fűtések (legrégebbi fűtési megoldás, pl. elektromos kazánok, a hatásfokuk nem a legjobb
- Elektromos sugárzó fűtések (nem a legelterjedtebb megoldások a hatásfokuk nem a legkedvezőbb)
- Ionizációs rendszerek (az elektromos áramot legjobb hatásfokkal használó monovalens rendszerek 90-95 % hatásfokot is eltudnak érni!)
Amikor egy készülék közelítően a 100% vagy annál magasabb hatásfokot tud elérni akkor gyanakodhatunk, hogy mit tud a készülék ami felülírja az energia megmaradás törvényét és miből tud energiát előállítani. Általában egy másik közegből tudjuk ezeket a plusz energia egységeket kivonni. Így működnek a hőszivattyúk is! Mint ahogy az elnevezésük is sugallja kiszívják a hőt bizonyos helyekből, közegekből.
Lehetnek:
Szondás rendszerűek:
Talajszondás, vízszintes vagy függőleges elhelyezésű,
A vízszintes talajszonda is többféle lehet, gyakorlatban nagyobb felületet borítanak be cső hálózatokkal persze horizontálisan.
A függőleges szonda lehet kismélységű pl energia kosár vagy energia cölöp, közepes mélységű 50-60 méter mély illetve mély altalaj szonda 80-150 m mélységű. Lehet nyitott vagy zártrendszerű talajszonda.
A függőleges szondákhoz sorolom a kútpáros szondákat is.
És a hőszivattyúk lehetnek levegő vizes (akár levegő levegős rendszerűek is) a levegő vizes rendszerű hőszivattyúkat tudjuk a vizes rendszerű fűtéseinkhez kapcsolni.
