A zárt térben kialakuló hőérzet

A szélesebb körű hőérzeti vizsgálaton belül az ember és a zárt térben őt körülvevő környezet (mikroklíma) kapcsolatának a tisztázása jelenti a kiindulást. 

Zárt térben a jó hőérzet feltételei akkor elégíthetők ki megfelelően, ha az emberi szervezet hőtermelése és hőleadása kellemes testhőmérsékletnél van egyensúlyban, tehát az emberi test kémiai és fizikai hőmérsékletszabályozó szerepét nem vesszük túlzottan igénybe. 

Az emberi test megkívánt felületi hőmérsékletét a környezeti viszonyokkal lehet megteremteni, amelyeket épületgépészeti szempontból a hőérzeti tényezők befolyásolnak, mégpedig:
• a levegő hőmérséklete, 
• a környező felületek (fal, padló, mennyezet, nyílászáró) hőmérséklete,
• a levegő sebessége
• a relatív nedvességtartalom


Az e téren végzett kutatások során olyan hőérzeti normákat állapítottak meg, amelyek szerint az egymással kölcsönhatásban lévő tényezők összetartozó értékeinek betartása mellett a zárt térben tartózkodók kellemesen érzik magukat. A hőérzeti méretezés alapját az emberi test és környezete közötti hőcsere meghatározására vonatkozó összefüggések képezik.


Az anyagcsere során keletkezett hőt az ember a környezete felé főleg konvekcióval és sugárzással, ezenkívül lélegzéssel és párolgással adja le. A testfelület átlaghőmérséklete eltér a test belsejének hőfokától (37,0 ±0,5 °C); a szabad bőrfelület (31,5...32,5 °C) és a testet borító ruházat (24...25 °C) hőmérsékletének átlagából adódik. A test kellemes felületi átlaghőmérséklete 26,0... 26,5 °C. A sugárzásos hőcsere során az ember hőt ad le a helyiség azon határoló felületei felé, amelyek hőmérséklete a test felületi hőmérsékleténél kisebb (pl. ablakok, falak, padló, bútorok), míg a nagyobb hőmérsékletű határoló felületekről (pl. fűtött felületek) hőt nyer.


A falfűtés sugárzó hőleadása az emberi test sugárzási hőveszteségét csökkenti. Ezért azonos hőérzet kialakulásához a konvekciós hőveszteség nagyobb, azaz a helyiség levegőjének hőmérséklete kisebb lehet.


A kisebb levegőhőmérsékletű helyiségekben tartózkodó személyek frissebbnek érzik magukat, ami igen lényeges az iskolákban és a munkahelyeken, de a lakásokban is kedvező.


A főleg konvekciós fűtéseknél a külső falak belső hőmérséklete alacsony, a falfűtésnél ennél lényegesen magasabb, ami az előzőekben ismertetett hőérzeti javulást eredményezi.